Fert�z� gyomor- �s b�lgyullad�s (Panleucopaenia)
A t�netek a fert�z�s ut�n 4-10 nappal jelentkeznek. Ez a macsk�k legs�lyosabb fert�z� betegs�ge, els�sorban fiatal, oltatlan macsk�kon fordul el�. Sokszor a leggondosabb kezel�s ellen�re is elpusztulhat a fiatalabb �llat. Az els� t�net a h�ny�s, a magas l�z, a hasf�j�s. A h�nyad�k s�rga �s habos. A macska sem enni, sem inni nem hajland�, a gy�gyszereket kih�nyja, �gy s�lyos folyad�kvesztes�g, kisz�rad�s, k�s�bb v�res, b�z�s hasmen�s alakul ki. A beteg cica sokszor hideg k�re fekszik a legsz�vesebben. A betegs�get egyszer�bb megel�zni, mint gy�gy�tani. A gy�gy�t�s egyed�li gy�gym�dja az intenz�v inf�zi�s ter�pia t�bb napon kereszt�l, amelyben folyad�kot, �sv�nyi s�kat �s t�panyagokat kell p�tolni az �llat sz�m�ra. Megel�z�s: 8 hetes korban javasolt v�d�olt�st beadni, amit el�sz�r 3-4 h�t m�lva, majd �vente kell ism�telni.

Macskan�tha (Rhinotracheitis)
Cseppfert�z�s �tj�n terjed, emberre vesz�lytelen. L�zas �llapot l�p fel, ez 3-4 napig tart. Az elhull�s nem olyan gyakori, mint a panleucopaeni�n�l, de elhanyagolt esetben �letre sz�l� t�neteket okozhat (k�t�h�rtya-, arc- �s homlok�reg-gyullad�s). A betegs�g kedvez� esetben 1-2 h�t alatt gy�gyul. Sok k�bor cica betegszik meg macskan�th�ban, sav�s-gennyes v�lad�kt�l �ssze van ragadva a szem�k, sz�rcs�gnek, el van dugulva az orruk, folyik a ny�luk, nem esznek, leromlik a szervezet�k, �letre sz�l� szemk�rosod�st szerezhetnek, ha id�ben nem kezelik a betegs�get. Szem�ket, orrukat ki kell tiszt�tani gyakori cseppent�ssel. Fontos, hogy melegben lehessenek �s id�ben orvosi ell�t�st kapjanak, amely legt�bbsz�r antibiotikum, szem- �s orrcsepp ad�s�t jelenti. A betegs�g olt�ssal megel�zhet�. Az els� olt�st 8 hetes kor k�r�l, a m�sodikat 4-5 h�t m�lva kell beadni. �vente javasolt eml�keztet� olt�st adni.

Fert�z� hash�rtyagyullad�s (FIP)
Emberre vesz�lytelen, ny�llal, cseppfert�z�ssel, harap�ssal terjed. Id�s macsk�kn�l ritk�n fordul el�, �ltal�ban a 4 h�napos - 5 �ves cic�k vesz�lyeztetettek. A lappang�si id� hossz�, lehet ak�r 4 h�nap is. A betegs�g n�th�s t�netekkel indul, �tv�gytalans�ggal b�gyadts�ggal, enyhe l�zzal j�r. K�s�bb a betegek egy r�sz�n�l a has�regben folyad�k gy�lemlik fel. Elk�pzelhet�, hogy elm�lnak a panaszok, majd h�napok m�lva visszat�rnek a t�netek, v�rszeg�nys�g l�p fel, a beteg �llapota egyre romlik, m�j- �s hash�rtyagyullad�s alakul ki. A betegs�g gy�gy�thatatlan.

Leuk�zis (FeLV)
V�rus okozta fert�z� betegs�g, az immunrendszert t�madja meg. Nem azonos az emberi leuk�mi�val. Hossz�, ak�r t�bb�vi lappang�s ut�n alakul ki, �gy �ltal�ban feln�tt macsk�kon figyelhet� meg, de a kismacsk�k m�r sz�let�s�kkor is fert�z�ttek lehetnek. �llatok k�z�tti k�zvetlen �rintkez�ssel, ny�llal, v�rrel terjed. A t�netek nagyon v�ltozatosak, legt�bbsz�r a nyakon �s a t�rdhajlatban megduzzadnak a nyirokcsom�k, el�rehaladott esetben s�lyos v�rszeg�nys�g alakul ki, a ny�lkah�rtya fak�, feh�r sz�n� lesz. �nygyullad�sok, daganatok jelentkeznek, az ellen�ll� k�pess�g cs�kken�se miatt gyakran l�pnek fel m�sodlagos fert�z�sek, b�r-, l�gz�szervi betegs�gek, hasmen�s. Gy�gy�thatatlan betegs�g, ez�rt az olt�s az egyetlen megold�s, de fontos tudni, hogy csak a m�g nem fert�z�tt �llatokat v�di meg. Err�l v�rvizsg�lat t�j�koztathat. Legnagyobb vesz�lynek a kertbe, udvarra, h�tv�gi h�z k�rny�k�re kij�r�, csavarg� macsk�k vannak kit�ve, amikor m�s - esetleg a fert�z�st hordoz� - macsk�kkal konfliktusba keverednek.

Immunhi�nyos betegs�get okoz� v�rus (FIV)
Ez a v�rusos betegs�g nagyon hasonl� a macskaleuk�zishoz. A fert�z�d�s �s terjed�s m�dja azonos. A t�netek is j�r�szt hasonl�ak. Sajnos v�d�olt�s ellene nincsen, a fert�z�tts�g szint�n v�rvizsg�lattal mutathat� ki. A betegs�get kezelhetj�k gy�gyszerekkel, de sajnos meggy�gy�tani nem tudjuk. A beteg cica m�g �vekig �lhet t�net- �s f�jdalommentesen, fontos a gazdi gondoskod�sa �s szeretete.

Haemobartonellosis
A k�rokoz� a v�r�sv�rtestek fel�let�n szaporodva azokat k�ros�tja, �s ezzel v�rszeg�nys�get okoz. �ltal�ban sebz�ssel j�r� karmol�s �tj�n terjed. 1-2 h�t lappang�si id� ut�n l�zas �s l�ztalan �llapot v�ltja egym�st. Az �llat f�rad�kony, s�padt lesz, k�s�bb s�rgas�g is jelentkezhet. A betegs�g gy�gy�that�, speci�lis gy�gyszere van (Caparsolate), de sajnos leggyakrabban az el�bb eml�tett k�t v�rusos betegs�g immunrendszert gyeng�t� hat�sa miatt tud megbeteg�teni annyira, hogy s�lyosb�thatja azok t�neteit.

Aujeszky-f�le betegs�g (�lveszetts�g)
A betegs�g a v�rust tartalmaz� nyers sert�sh�s �s f�leg bels�s�gek ad�s�val terjed. A veszetts�ghez hasonl� t�netek alakulnak ki, de ann�l j�val r�videbb (n�h�ny napos) lappang�si id� ut�n. Elviselhetetlen viszket�s, ny�lz�s, fokozott izgalmi �llapot jelentkezik. A beteget azonnal el kell k�l�n�teni, mert m�s macsk�kat is megfert�z. A cic�k egyfolyt�ban f�jdalmasan ny�vognak, a pupill�ik nem egyform�n t�gak. Ny�laznak, mert a nyel�sben r�szt vev� idegek leb�nulnak, izomg�rcs�k jelentkeznek, az �llat �gy pusztul el. A cic�t min�l el�bb javasolt elaltatni, nem szabad hagyni, hogy szenvedjen, a betegs�g gy�gy�thatatlan. Megel�zni csak a sert�s�ru alapos megf�z�s�vel lehet.

Veszetts�g
K�rokoz�ja v�rus, leggyakoribb terjeszt�je a r�ka, harap�s �tj�n terjed. R�szben mivel a kuty�k sz�m�ra k�telez� a veszetts�g elleni olt�s, m�sr�szt a kij�r� macsk�k nagyobb ter�leten k�borolhatnak, a macska veszetts�get esetlegesen hordoz� szerepe nagyobb lehet, mint m�s h�zi�llat�. Javasolt ez�rt - noha a nyilv�ntart�s gyakorlatilag lehetetlen volta miatt nem k�telez� - a kij�r� macsk�k veszetts�g elleni legal�bb k�t�venk�nti olt�sa. Szerencs�re a Dun�t�l nyugatra a r�k�kat �vente rendszeresen speci�lis csal�tkekkel vakcin�zz�k, �gy ezen a ter�leten nem is fordult el� ismert veszett �llat. Veszetts�gre utal, ha a cica felt�n�en ingerl�keny, t�mad� magatart�st mutat. Ha veszetts�gre utal� t�neteket �szlel�nk, akkor ne akarjuk megfogni a macsk�t, hanem azonnal h�vjuk ki hozz� az �llatorvost. A cica ny�ladzik, nem eszik, nem iszik, �llkapcsa l�g, r�ng�g�rcs�k jelentkeznek, esetleg leb�nul. A betegs�g megel�zhet� olt�ssal, de ha �llaton vagy emberen a veszetts�g t�netei jelentkeznek, a beteg menthetetlen. Ha egy eg�szs�ges macska megharap valakit, akkor ugyan�gy kell elj�rni, mint kutyaharap�s eset�n, azaz k�thetes megfigyel�st kell elrendelni, amit a k�rzeti �llatorvos v�gez el. Ha az embert harapott macska a veszetts�g t�neteit mutatja, akkor el kell altatni �s a hull�j�t az �llatorvos �llateg�szs�g�gyi int�zetbe kell hogy k�ldje ingyenes vizsg�latra. Ugyan�gy kell elj�rni, ha az embert harapott macska id�k�zben elpusztul.

Toxoplazm�zis
A k�rokoz� egy egysejt�, amely szinte minden meleg v�r� �llatban �s emberben is okozhat fert�z�st, de a v�gleges gazd�ja a macska �s a macskaf�l�k. A macska els�sorban eg�rt�l, patk�nyt�l kapja el, vad�szat sor�n. A fert�z�d�s ut�n a macsk�k leggyakrabban t�netmentesen �tesnek a betegs�gen, de a betegs�g j�rhat l�zzal, h�ny�ssal, hasmen�ssel is. A nyirokmirigyek megduzzadnak, az orrny�lkah�rtya begyullad, v�rszeg�nys�g alakul ki. K�ly�kmacsk�n�l a betegs�g akut t�d�gyullad�st okoz, id�sebbn�l pedig agyk�rosod�sra utal� t�netek figyelhet�k meg: egyens�lyveszt�s, d�l�ng�l� j�r�s. A betegs�g v�g�n b�nul�sos t�netek jelentkeznek. El�fordulhat bels� szemgyullad�s is. A k�rokoz� az emberre is vesz�lyes, a betegs�gen �ppen �tesett macska az �r�l�k�vel 2-3 h�tig fert�z. A fert�z�s ut�n a szervezet immuniss� v�lik, �s ut�na m�r nem �r�t az �llat k�rokoz�kat. Fontos tudni, hogy az emberi fert�z�d�s forr�sa leggyakrabban nem k�zvetlen�l a macska, ugyanis a fert�z� k�rokoz�kat �r�t� macska �ltal beszennyezett �s mosatlanul elfogyasztott z�lds�ggel vagy a fert�z�sen �tesett �llatok nyers h�s�val (p�ld�ul tat�r bifsztek, rosszul �ts�lt hamburgerh�s) is nagy es�lye van b�rkinek arra, hogy megfert�z�dj�n ezzel a k�rokoz�val. Vizsg�latok bizony�tott�k, hogy a feln�tt lakoss�g 30-50%-a m�r �tesett a fert�z�sen an�lk�l, hogy tudom�st szerzett volna r�la. A t�netmentes fert�z�d�s egyben v�detts�get is jelent az esetleges k�s�bbi �jrafert�z�s ellen. S�lyosabb betegs�get a gyenge immunrendszer� emberekn�l (gyermekek, AIDS-betegek) okozhat. Terhesekn�l k�l�n�sen vesz�lyes a toxoplazm�zis (a magzat szem- �s agyk�rosod�s�t okozhatja), ha a v�rand�s kismama m�g nem esett �t a fert�z�sen kor�bban �s a friss fert�z�d�s a terhess�g alatt k�vetkezik be. Ilyenkor k�l�n�sen kell �gyelni a higi�ni�ra, ha lehet, ne tartsunk macsk�t, ha m�gis, akkor az almot lehet�leg m�s tiszt�tsa, min�l gyakrabban. Fontos azonban tudni, hogy nemcsak az otthon tartott macska jelentheti a vesz�ly forr�s�t, hanem a k�borl� macsk�k is. V�rvizsg�lattal az is bizony�that�, hogy a kedvenc�nk �tesett-e a fert�z�sen �s mikor. Ha r�gi fert�z�d�st mutat a vizsg�lat, nincs mit�l tartani, a macska nem fert�zheti meg a gazd�j�t. Ugyanilyen v�rvizsg�lat egy�bk�nt a v�rand�s kismam�kn�l is lehets�ges. Ha r�gi kelet�, m�r lezajlott fert�z�d�st mutat a laborvizsg�lat, nincs vesz�lynek kit�ve. Egyes orsz�gokban ezt a vizsg�latot rutinszer�en elv�gzik a terhesgondoz�s sor�n, haz�nkban egyel�re nem mindenkin�l, csak akin�l felmer�l a fert�z�d�s lehet�s�ge.

Megel�zhet� az ember fert�z�d�se a k�vetkez� szab�lyok betart�s�val:

• ne etess�nk nyers h�st a macsk�val,
• a macskaalmot �s ed�nyeket fert�tlen�ts�k rendszeresen,
• legal�bb naponta egyszer t�vol�tsuk el a macska �r�l�k�t az alomb�l,
• mossunk kezet ev�s el�tt,
• terhesek ne szerezzenek be �j cic�t,
• rendszeresen takar�tsunk a lak�sban,
• terhesek ne kert�szkedjenek,
• mindig j�l megmosott z�lds�get, illetve j�l megf�tt, megs�lt h�st egyenek.