Kedvenceink �s a passz�v doh�nyz�s

Mint kis�llat tulajdonosok, nagyon sok id�t ford�tunk arra, hogy megpr�b�ljuk kedvenc�nket eg�szs�gesen �s fitten tartani. Mik�zben gondosan �gyel�nk arra, hogy megfelel� t�pl�l�kot �s elegend� testmozg�st biztos�tsunk sz�m�ra, nem gondolunk arra, hogy a kez�nkben tartott cigaretta �ltal esetleg v�gzetes kimenetel� megbeteged�seknek tessz�k ki �t.

Viszonylag kev�s tanulm�ny foglalkozik a passz�v doh�nyz�s �llatokra kifejtett k�ros hat�saival. Egy k�zelm�ltban folytatott kutat�s eredm�nye azonban r�mutatott arra, hogy ahol doh�nyos van a csal�dban, a vele egy h�ztart�sban �l� kuty�k vagy macsk�k k�z�tt a v�rk�pz� szervek daganatos megbeteged�seinek sz�ma jelent�sen magasabb, mint a nem doh�nyos h�ztart�sokban tartott t�rsaikn�l. Miut�n a fenti daganatt�pus a leggyakoribb kedvenceinkn�l, a kutat�k b�znak abban, hogy eredm�nyeik ismeret�ben a doh�nyosok legal�bb kedvenceik eg�szs�g�nek v�delm�ben felhagynak a doh�nyz�ssal, ha m�r ezt saj�t maguk �s embert�rsaik �rdek�ben nem tett�k meg.

Ha nem is fogadjuk el teljes m�rt�kben a fenti kutat�si eredm�nyeket, az felt�tlen�l megfontoland�, hogy a doh�nyf�stnek kitett kedvenceink l�gz� szervrendszere mindenk�ppen k�rosodik. Amikor valaki r�gy�jt egy cigarett�ra, a legt�bb kutya �s macska t�ssz�gve menek�l el a helysz�nr�l. A f�st a szoba l�gter�nek als� r�sz�n koncentr�l�dik, amit felt�tlen�l figyelembe kell venn�nk, amikor kedvenceink �rdek�ben �rvel�nk. A doh�nyf�stnek val�j�ban csak 15%-�t l�legzi be a doh�nyos, a marad�k sz�tterjedve a l�gt�rben t�bb, mint 400 f�le toxinnal m�rgezi kedvenceinket. Ez a f�st t�bb, mint 40, bizony�tottan r�kkelt� vegy�letet, valamint sz�n-monoxidot is tartalmaz. Kutat�sok r�mutatnak arra, hogy az asztma, valamint a l�gz�k�sz�l�k egyes daganatai is visszavezethet�k a doh�nyf�st k�ros hat�s�ra.

Az elmondottak �rtelm�ben a lehet�s�gekhez m�rten tegy�nk meg mindent, hogy megv�dj�k kedvenceinket (�s magunkat) a passz�v doh�nyz�s s�lyos k�vetkezm�nyeit�l.